A kezdet:
Mátészalkán állami gimnázium létesítésének gondolata először az első világháborút követő években merült fel, amikor megalakult Szatmár-Bereg-Ugocsa közigazgatásilag egyesített megye úgy, hogy ennek a mintegy 180 ezer lakost számláló területnek egyetlen gimnáziuma sem volt. Középiskolai végzettséghez ekkor csak magántanulóként lehetett hozzájutni. Az 1927/28-as tanévtől kezdődően a mátészalkai polgári iskolában olyan előkészítő képzés folyt, amely után a diákok különbözeti vizsga nélkül kerülhettek a környező gimnáziumok V. osztályaiba. Körülbelül 300 főre tehető az ilyen tanulók száma.
Tanfolyamok:
1945-ben vetődött fel újra a gimnázium létesítésének gondolata, mellyel kapcsolatos szervezői munkát Kisgyörgy János, a máramarosszigeti református gimnázium nyugalmazott igazgatója kezdte el. Korabeli felmérések alapján több mint 400 tanuló szerette volna tanulmányait a leendő gimnáziumban folytatni. Az első osztály az 1944/45-ös tanév pótlására 1945 nyarán, tanfolyamként jött létre. Az osztályban a tanítás a nagykállói gimnázium tanmenete alapján folyt, sőt a tankönyvek egy részét is innen kapták a tanulók. A vidéki tanulók a református egyház segítségével internátusi elhelyezésben részesültek. A tanfolyam végén a 8 osztályból 123 tanuló jelentkezett vizsgára, hárman javítóvizsgára kényszerültek. A 120 tanuló 60%-a kitűnő, jeles és jó osztályzatot kapott. A sikeres nyári tanfolyam után Kisgyörgy János megbízást kapott arra, hogy az 1945/46-os tanévben a jelentkezett 216 tanulóval tanfolyamot szervezzen. A tanfolyam a működési engedélyét az 1946/47-es tanévre is megkapta, amikor 208 növendék tett eredményes vizsgát.
Az első gimnáziumi évek:
A tanfolyami évek után az első igazi gimnáziumi osztályok az 1947/48-as tanévben szerveződtek. Az 5 osztály összlétszáma 220 fő volt. A gimnázium a Kossuth u. 25. sz alatt kezdte működését. A gimnázium dolgozói létszáma 26 fő, melyből: 9 középiskolai tanár, 1 okleveles mérnök, 1 levéltáros, 1 gazdasági iskolai tanár, 2 tanárjelölt, 6 lelkész, 3 polgári iskolai tanár, 1 nyelvtanár, 1 általános iskolai tanár és 1 tolmács. A tanulói csoportok, tanulói létszámok és a tantestületi létszámok alakulása az első 10 évben:
| Tanév | Osztályok száma | Tanulók száma | Tanárok száma |
| 1947/48 | 5 | 220 | 10 |
| 1948/49 | 5 | 230 | 11 |
| 1949/50 | 6 | 306 | 12 |
| 1950/51 | 8 | 375 | 14 |
| 1951/52 | 9 | 436 | 15 |
| 1952/53 | 10 | 469 | 16 |
| 1953/54 | 10 | 484 | 17 |
| 1954/55 | 10 | 410 | 18 |
| 1955/56 | 11 | 422 | 20 |
| 1956/57 | 11 | 423 | 19 |
Iskolánk legrégebben alakult és máig is működő ikolai szervezete az 1948 májusában alakult Szülői Munkaközösség. A gimnáziummal párhuzamosan fejlődött az 1946 szeptemberében látrejött Diákotthon. A könyvtár és fizika szertár az 1949/50-es tanévben kezdte meg működését. Már a kezdeti években eredményes szakkörök és sportkörök szerveződtek, megindultak a diákszerveződése, először a DISZ, majd 1956-tól a KISZ.
Iskolánk névadója:
1950 szeptemberében vette fel a gimnázium a híres kuruc brigadéros, Esze Tamás nevét. Esze Tamás 1666-ban Tarpán született, egy szegény sorsú jobbágycsalád gyermekeként. Harminc éves korában, 1697-ben kapcsolódott be a kuruc mozgalomba, részt vesz a hegyaljai felkelésben. A hegyaljai felkelés kisebb sikerek után elbukik, vezetőit, köztük Esze Tamást bebörtönzik, majd későbbi vizsgálatok után szabadon engedték. Később a bújdosó kurucokból csapatokat szervezett, hogy választott vezérükkel, Rákóczi Ferenccel - akit maga keresett fel Lengyelországban - szálljanak szembe a habsburg elnyomással. Nevesebb csatái: a tiszaháti felkelés, az első felvidéki hadjárat, az erdélyi hadjárat. Dícső tetteiért brigadérossá nevezte ki a fejedelem, majd családjával együtt 1708-ban nemesi rangot kapott. Közben a szabadságharc hanyatlása következett, melynek végét - a trencsényi vereséget - Esze Tamás már nem érte meg. 1708. május 27-én, 42 éves korában, a kurucok között kialakult felekezeti viszály alkalmával vesztette életét.
Az elmúlt évtizedek főbb eseményei:
Profilváltások:
1947- : általános gimnáziumi osztályok,Igazgatóink:
1945-1947 : Kisgyörgy János tanfolyamigazgató,
1947-1948 : Cserepes Gyula,
1948-1949 : Paragh László.
1950-1967 : Puskás Kálmán,
1967-1996 : Dr.Nagy László,
1996-1998 : Dr.Jeremiás György,
1998-2000 : Kunné Fehérvári Flóra,
2000- : Lukács Bertalan.
Néhány név a legsikeresebb diákjaink közül:
- Juhász Lajos megyei főorvos, az orvostudományok doktora,